Az egyesületről

Teljes név: Magyar Éremgyűjtők Egyesülete
Adószám: 19670577-2-42
Statisztikai számjel: 19670577-9499-529-01
Bankszámlaszám: 11706016-20461902-00000000
Nyilvántartási száma: 01-02-0000694
Közhasznú fokozata: Közhasznú
Szervezet célja szerinti besorolás Szabadidős és hobbitevékenység
Céljának leírása: Numizmatikai magángyűjtemények létrehozásának támogatása, közgyűjtemények gyarapítása
Képviselők: Csóka Ferenc elnök, dr. Lövei György főtitkár

Magyarországon az éremgyűjtés – mely magába foglalja a régi papír- és fémpénzek, érmek, plakettek, kitüntetések, jelvények és a numizmatikai irodalom gyűjtését – a XX. század fordulóját követően bontakozott ki és vált szervezett mozgalommá.

1901-ben alakult meg az első és sokáig egyetlen érmészettel foglalkozó szervezet, a Magyar Numizmatikai Társulat, társadalmi egyesületként. 1901-tõl 1969-ig ez az egyetlen szervezet működött. A társulat 1951-ig létezett, akkor állami felügyelet, az MTA II. Osztálya alá helyezték és összevonták más egyesületekkel, ettől kezdve Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat Éremtani Szakosztálya néven élt tovább. Ez az Éremtani Szakosztály 20 éves működés után az 1969. május 13-án kezdődő vizsgálat eredményeként a felügyeleti szerv által kiadott körlevél értelmében (1969. XI. 20.) a Társulat VIII. Csepreghy u. 4. II/15. alatti helyiségeiben mindennemű gyűjtői tevékenység egyszer és mindenkorra megszűnt.

A Szakosztály megszűnésével anyaegyesület nélkülivé vált magyar éremgyűjtők érdekeik védelmére, igényeik kielégítésére keresték a megoldást. 1968. december 24-én 11 fő aláírt egy szándéknyilatkozatot, mely szerint meg akarják alakítani a Budapesti Éremgyűjtők Egyesületét. Törekvésük eredményeként 1969. november 2-án megalakult a Budapesti Éremgyűjtők Egyesülete. Elfogadták az egyesület működéséhez szükséges belső szabályozást, az alapszabályt, megválasztották a választmányi tagokat és az egyesület vezetőségét.

Az egyesület eredményesen folytatta tevékenységét, a taglétszám az 1969. évi 225-ről 1971 végére 1470 főre nőtt. Ekkor már – nevétől függetlenül – 35 vidéki szervezet tevékenykedett a Budapesti Éremgyűjtők Egyesületében és egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a szervezet keretein belül tovább nem oldható meg az ország éremgyűjtőinek összefogása.

Ezért 1972 elején a BÉE elnöksége létrehozott egy hattagú szervező Bizottságot a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének megalakítása érdekében. A szervezők 1972. március 20-án beadványban kérték a Művelődésügyi Minisztérium engedélyét országos hatáskörű éremgyűjtő szervezet megalakításához.
1972. június 14-én adta meg a Minisztérium az engedélyt, és az ezt követő szervező munka eredményeként 1973. január 7-én megszűnt a Budapesti Éremgyűjtők Egyesülete és jogutódjaként létrejött a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete.

Jelenleg több mint 40 vidéki és budapesti területi csoporttal működik az Egyesület. A csoportok rendszeres heti, havi és alkalmankénti országos vagy nemzetközi összejövetelek szervezésével segítik a gyűjtőket személyes kapcsolatok kialakításához, gyűjteményük gyarapításához.

A gyűjteménygyarapításhoz az Egyesület rendszeresen árveréseket szervez tagjai számára, továbbá történelmi eseményekről, híres személyiségekről rendszeresen emlékérmeket ad ki.

Az Egyesület hagyományosan minden évben vándorgyűlést szervez különböző helyszíneken, amely eseményt emlékérmeken örökíti meg.

A kerek alapítási évfordulók alkalmával megrendezett ünnepségeken kívül több érem, jubileumi jelvény, emlékkönyv és más kiadvány örökítette meg a jeles eseményt.

Az Egyesület több száz fajta saját kiadású érme forgalmazásán kívül tagjainak megszervezi az MNB forgalmi sorok, emlékérmék megszerzését is előjegyzés alapján.

A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete célja: a numizmatikával, éremgyűjtéssel foglalkozók szervezetbe tömörítése, numizmatikai magángyűjtemények létrehozásának támogatása, ezek révén a nemzeti értékek megmentése, közkinccsé tétele, továbbá a közgyűjtemények gyarapítása, feladatuk megvalósításának segítése. E cél megvalósítása érdekében az Egyesület többek között szervezetbe tömöríti a numizmatikai anyagok gyűjtőit, illetve a numizmatika egyes ágai iránt érdeklődőket. Gyarapítja az éremgyűjtők szakismeretét, elősegíti és szervezi a gyűjtői tevékenységet. Támogatja a közgyűjteményeket, múzeumokat numizmatikai anyagok kiegészítésében. Szorosan együttműködik a Magyar Numizmatikai Társulattal, közgyűjteményekkel a magyar numizmatika egységes céljainak megvalósításában. Népszerűsíti a numizmatikai tevékenységet. Kapcsolatot tart pénzek, érmek és egyéb numizmatikai anyagok rendszeres kiadásával foglalkozó hazai és külföldi szervezetekkel.

Az Egyesület az Ectv. törvény előírásainak megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi a Kulturális Örökségvédelméről szóló törvény (2001. LXIV tv.) 5 § (1) alapján:

a) Az Egyesület érmeket ad ki, ezzel elősegíti az éremplasztika fejlődését, támogatja numizmatikai tárgyú szakkönyvek, kiadványok megjelenését, köztük a Numizmatikai Közlöny kiadását, numizmatikai tárgyú kutatásokat végez, kezdeményez, támogat, lehetővé teszi közvetve és közvetlenül azt, hogy kulturális értékként jelentős magángyűjtemények jöjjenek létre és ezzel is védi a nemzeti kulturális (numizmatikai) örökséget. Együttműködik a Nemzeti Múzeummal, helyi múzeumokkal.

b) Segítséget nyújt állami, önkormányzati fenntartású múzeumok, levéltárak numizmatikai anyagának fejlesztéséhez, rendezéséhez.

c) Évente tudományos tanácsokozást szervez Hómann Bálint Numizmatikai Nyári Egyetem címen a Numizmatikai Társulattal és a helyi önkormányzattal együttműködve.

d) Helyi csoportjai együttműködnek a városi, megyei önkormányzatokkal, múzeumokkal, levéltárakkal művészeti értékek létrehozásában (pl. helyi vonatkozású személyiségeknek, nevezetességeknek érmen való megörökítésében), kiállítások szervezésében, iskolai ismeretterjesztő előadásokat tartanak.

e) Az Egyesület történeti kutatási-tevékenységet folytat azzal, hogy kiadja „AZ ÉREM” című tudományos folyóiratot.

Az egyesület tagja lehet minden büntetlen előéletű magyar állampolgár, valamint olyan külföldi, aki az alapszabályt, valamint egyéb előírásokat elfogadja, illetve azoknak eleget tesz, és az éves tagdíjat minden év február 28-ig befizeti.

Tag lehet továbbá jogi személy is, amennyiben megfelel az Ectv előírásainak és az Alapszabály előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el és azokat betartja.

Lehetőség van rendes, ifjúsági és pártoló tagként való belépésre.

18 év alatti kor esetén a belépéshez szülői engedély szükséges és csakis ifjúsági tagként kerül regisztrálásra a belépő.

Pártoló tag lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki kész időszakosan vagy rendszeresen adományokkal támogatni az Egyesület tevékenységét.

A pártoló és ifjúsági tagsági forma nem jogosít fel szavazásra, tisztségviselési választhatóságra.

Egyesületünk területi szerveződésü, ezért javasoljuk, hogy válassza ki a lakóhelyéhez legközelebb eső csoportunkat és keresse meg a helyi titkárt a belépéssel kapcsolatban.

A helyi csoport segít Önnek a gyűjtési tevékenységében, például ott leadhatja éves előjegyzését az MNB által kiadott emlékérmékre, forgalmi sorokra is, majd a megjelenés után át is veheti őket helyben.

A belépéshez ki kell tölteni a belépési nyilatkozatot és eljuttatni a területi csoporttitkárhoz, vagy a központi irodához (személyesen, elektronikus vagy postai úton). A formanyomtatvány az alábbiakban letölthető a honlapunkról.

Belépési nyilatkozat hiányában a tagság elbírálása nem lehetséges.

Taggá az válhat, aki kéri tagfelvételét az Egyesületbe (két tag ajánlásával) és a helyi csoport vezetősége a felvételével egyetért. Amennyiben az Elnökség ennek ellenére nem jegyzi be a kérelmezőt a tagnyilvántartásba, úgy erről a kérelmezőt írásban értesíti azzal, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezéssel élhet a küldöttgyűléshez, amely a soron következő ülésén bírálja el a fellebbezést.

A jelentkezése elfogadása esetén az egyesület kiad egy tagsági számot, ami az Ön egyedi azonosítója lesz, amit megrendelései, befizetései esetén kérünk mindig feltüntetni.

Magában a tagdíj átutalása visszaigazolás hiányában nem hozza létre a tagsági viszonyt.